Felfedezni az ismeretlen: A társas támogatás hatása a gyermeki felfedezésre

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a gyerekek hogyan tanulnak, fedezik fel önállóan környezetüket, és ezt a tanulást hogyan befolyásolja az, ahogy mi felnőttek támogatjuk ismeretszerzésüket.

Korábbi vizsgálatok már rámutattak arra, hogy a gyerekek önálló információszerzését, innovációját korlátozhatja az, ha didaktikus tanítási környezetben mutatunk be eszköz-,játék használati lehetőségeket. Például, egy kutatás során gyermekek egy újszerű tárgyat ismertek meg, amiben négy lehetőség volt elrejtve (periszkóp, hangot kiadó cső, lámpa, nagyító, stb.), viszont a felnőtt csak az egyik funkció használatát mutatta meg. Eredmények szerint, amikor a funkció bemutatóját pedagógiai instrukció követi („ez a játék így működik” vagy „ezzel a játékkal így lehet játszani”), akkor a gyerekek nem nagyon fedezik fel a többi funkciót, annak ellenére, hogy egy szabadabb, instrukció nélküli helyzetben ügyesen meg tudják találni a játékban rejlő további lehetőségeket. Feltehetően azért, mivel a gyermekekben tanítási helyzetekben kialakul egy elvárás, hogy a tanító fél a fontos információt mutatja be, és így a játékukat inkább a bemutatott funkció, információ „kiaknázására” irányítják. 

Tanulni viszont nem csak didaktikus módon lehet: a gyerekek maguk is fedeznek fel dolgokat, a „tanítók” (pedagógusok, szülők, társak) feladata az ilyen helyzetekben pedig az, hogy visszajelzzenek, megerősítsék a felfedezett információt, vagy esetlegesen korrigálják a nem feltétlen. Kutatásunk egyik helyzete pont ebből kiindulva lehetőséget teremtett az újszerű játék előzetes felfedezésére. A gyermekek először is játszhattak a játékkal instrukció nélkül, és amikor felfedezték az első funkciót (a négy funkcióból), akkor a kísérletvezető visszajelzést adott a felfedezésükre: Ez lehetett vagy instrukció nélküli megszakítás, vagy a megszakítást pedagógiai instrukció is kísérte („ezzel a játékkal így lehet játszani”).

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felfedezés előzetes lehetősége „ellenállóvá” teszi-e a gyerekeket a pedagógiai instrukcióval szemben, avagy a felnőtti instrukció megteremti-e a lehetőséget arra, hogy a gyermekek kikövetkeztessék azt, hogy melyik információ a fontos az adott helyzetben. Az elvárás az volt, hogy ha a pedagógiai instrukciónak hatása van, akkor a gyermekek kevésbé fedezik fel a játékot, és több játszanak a bemutatott/először felfedezett funkcióval.

A kérdés vizsgálatához megismételtük a fent már részletezett korábbi kutatást, illetve kiegészítettük azt, olyan helyzetekkel, amikben a gyerekek fedezték fel a funkciót, amire a visszajelzés érkezett. A gyermekek ebből következően négyféle tanulási helyzetben vettek részt: (1.) didaktikus pedagógiai tanítás, (2.) félbeszakított (nem-pedagógiai) bemutatás, (3.) pedagógiai exploráció, (4.) félbeszakított (nem-pedagógiai) exploráció.

Eredményeink alapján, a pedagógiai instrukció helyzettől függetlenül - mind a didaktikus, pedagógiai tanítási helyzetben, mind a pedagógiai explorációs helyzetben -, befolyásolta a gyermekek információkeresését. A gyermekek tehát kevésbé próbálták felfedezni a játékot, és többet játszottak a célfunkcióval - vagyis azzal a funkcióval amit a felnőtt bemutatott, vagy amit először fedeztek fel -, amennyiben a felnőtt a tanulásukat pedagógiai instrukcióval támogatta. Azokban a helyzetekben, ahol nem hangzott el pedagógiai instrukció, a gyermekek kevésbé fókuszáltak a célfunkcióra, és intenzívebben fedezték fel a játékot.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a társas támogatás kitüntetett szerepet tölt be a gyermeki információszerzésben. A fiatal gyermekek nagyban támaszkodnak a környezetük jelzéseire a tanulásuk során, és beépítik a visszajelzéseket, a kommunikáció során adott információkat abba, ahogy megismerik a világot.A kutatás eredményei éppen feldolgozás alatt állnak, egy tudományos folyóiratban szeretnénk megjeleníteni eredményeinket. Szeretnénk ezúttal is megköszönni a kutatásban részt vevő óvodáknak, gyermekeknek, és a támogató szülőknek, óvodapedagógusoknak azt, hogy segítettek minket az adatgyűjtésben.