Hogyan is volt a múltkor? – kulturális információk hatása az óvodás gyermekek hosszú távú emlékezetére

Jelen vizsgálatunkban a kulturális tanulás feltárásának azon aspektusát emeltük a fókuszba, hogy az információt átadó személy kulturális csoport-hovatartozása (ebben az esetben az általa beszélt nyelv) hogyan befolyásolja a gyermekek hosszú távú emlékezetét. Az óvodások egy két alkalomból álló játékban vesznek részt.

Az első alkalommal egy, magyar vagy olasz/francia nyelvet beszélő személy mutat bea résztvevőknek rövid, több lépésből álló cselekvéssort (például egy henger alá rejtett fogkefe védő segítségével csörgeti meg a másik dobozban található csengőket). A gyermekek egy héttel később visszajönnek a laborba, s kipróbálhatják ugyanazokat a tárgyakat, amelyeket a felnőtt használt.

Célunk annak feltárása, hogy ennyi idő elteltével a gyermekek mennyire emlékeznek minden egyes lépésre. Emellett a gyerekek egy másik csoportja azonnal, tehát 7 napos szünet nélkül próbálhatta ki a játékokat, s kíváncsiak voltunk, vajon itt megjelenik-e valamilyen különbség. Azt feltételezzük, hogy a gyermekek egy hét elteltével több részletre fognak emlékezni, ha a "tanító" korábban a saját anyanyelvükön beszélt, ugyanakkor, ha azonnal kipróbálhatják a játékokat, nem lesz különbség.

Az eredmények igazolták a feltételezéseinket: bár nincs nagy különbség, de a gyermekek több részletre emlékeznek egy hét elteltével, amennyiben a tanító személy az anyanyelvükön szólalt meg (anyanyelv esetén átlagosan 66%-ra emlékeztek, míg idegen nyelv esetén 55%). Amennyiben nincs késleltetés, és a játékokat a gyermekek azonnal kipróbálhatják, a bemutató személy által beszélt nyelvnek nincsen hatása: ugyanannyira emlékeznek mindkét esetben. Úgy tűnik tehát, hogy a 4 éves óvodások rugalmasan tanulnak más-más kulturális hátterű személyektől, ám, ha hosszú távú elsajátításról van szó, akkor megjelenik egyfajta szelekció, és több részlet marad meg a saját kultúrájukba tartozó személyek által megosztott információkból.