Mi van dobozban – Smarties-vizsgálat

Annak, hogy hatékonyan tudunk kommunikálni és más interakciókat folytatni embertársainkkal alapvető feltétele, hogy képesek vagyunk mások érzéseiről, gondolatairól, vágyairól és más pszichés állapotaikról gondolkozni. Ez a képesség az embernél egyedülálló módon fejlett, és a kisgyermekek is már igen korán mutatják ennek jeleit. A jelenlegi kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy ezt a képességünket befolyásolja-e, hogy az a személy, akinek a gondolataira épp következtetni próbálunk, a saját kulturális csoportunk tagja-e. A kulturális hasonlóság ugyanis bizonyos esetekben hátráltathatja is az elmeolvasási képességet, mivel a hasonlóság észlelése vezethet ahhoz, hogy saját gondolatainkat kiterjesszük a másikra is (pl. amikor átnyújtom a pénztárnál a bankkártyámat, automatikusan feltételezem, hogy a számomra egyébként ismeretlen pénztáros ugyanolyan ismeretekkelrendelkezik a bankkártyákról, mint én). Ez a stratégia pedig hibákhoz vezet olyan esetekben, amikor a másik személy tudása, érzései, stb. eltérnek a sajátunktól.

A kutatás során egy ún. „téves vélekedés tesztet” használtunk, amelyben a gyerekeknek először megmutatunk egy dobozt, amelyre dobókockák képét ragasztottuk. Majd megmutatjuk, hogy a dobozban valójában ceruzák vannak. Ezután megkérdezzük a gyermekektől, hogy vajon egy személy, akit korábban egy videón láttak, mit gondolhat a doboz tartalmáról. A kutatás fő változója az volt, hogy a vizsgálat elején videón keresztül bemutatott személy magyarul vagy németül mutatkozott-e be a gyermeknek. A kutatásban 80 4 éves gyermek vet részt, felük a magyar változatát, míg másik felük a német változatot látta, és arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik csoportban tudnak sikeresebben téves vélekedéseket tulajdonítani az illetőnek (vagyis helyesen úgy válaszolni, hogy a videón szereplő személy feltehetően azt hiszi, hogy dobókocka van a dobozban). Eredményeink alapján valamivel többen (16 vs. 12) válaszoltak helyesen a német nyelvű modell esetében, azonban ez a különbség statisztikailag nem szignifikáns, így nem állíthatjuk, hogy a kulturális csoporttagság egyértelműen befolyásolná a téves vélekedés tulajdonítást.