Tudatelmélet

Tudatelmélet

Miképp kezdik el a gyerekek megérteni, hogy más-más emberek eltérő tudással rendelkezhetnek, mint ők maguk? Az, hogy képesek vagyunk mások vélekedéseire, szándékaira, tudástartalmára következtetni, hogyan segít minket mások viselkedésének megértésében, vagy akár a társakkal való sikeres együttműködésben?


 

Te is úgy értetted, ahogyan én?

Az elmúlt években számos olyan kísérleti eredmény látott napvilágot, amelyek magas szintű kognitív funkciók rendkívül korai meglétére utalnak. Ilyen például mások vélekedéseinek megértése (más néven tudatelmélet), ami már akár 7 hónapos korban, illetve a szavak jelentésének feldolgozását jelző, N400 nevű agyhullám, ami már 9 hónapos korban megjelenik. Jelen kutatásunkban, amely során egy bábszínházi előadás közben egy speciális műszerrel a babák agya által termelt rendkívül gyenge elektromos jeleket mérjük, arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon milyen kapcsolat állhat fent a nyelv és a tudatelmélet fejlődése között között. Előzetes kísérleti eredményeink arra utalnak, hogy akár már 14 hónapos babáknál is olyan agytevékenység jelenik meg, amely arra utal, mintha egy, a jelenlétükben lévő másik személy szempontjából is feldolgoznák a beszédet, és észre veszik, ha beszélgető partnerük félreérthetett valamit. Noha az eredmények rendkívül ígéretesek, további alapos vizsgálatokat igényelnek – ezek a kutatások folynak most is. (2019 ősz)

 

Nálatok ez hogyan szokás? A konvenciók megértése a fejlődés során

Mindennapjaink során számos helyzetben konvenciók szabják meg, hogy hogyan szükséges viselkednünk. Ezek egyik jellemzője, hogy annak ellenére, hogy egy adott cél elérésére többféle viselkedésforma is hatékony lehet, közmegegyezésre építve az adott kultúrában csak bizonyos viselkedési formák elfogadottak. Például az autóvezetés mind a jobb, mind a bal oldalon egyformán hatékony, mégis országonként eltérő, hogy mi a szokás. Ehhez kapcsolódóan a konvenciók egy másik fontos vonása, hogy bizonyos körön belül érvényesek, ám az azon kívülállókra nem vonatkoznak. Példának okáért, amikor külföldön járunk és véletlenül vétünk a helyi illemszokásokkal szemben, akkor az ottaniak kevésbé veszik azt zokon, mintha azt egy helyi lakos követte volna el.

Jelen online kutatásukban azt vizsgáljuk, hogy hároméves gyermekek vajon figyelembe veszik-e, hogy ki milyen kultúrába tartozik, amikor egy szabály konvencióra építő érvényességi köréről van szó. A vizsgálat során a gyermekek rövid videókat látnak, melyben új tárgyak használatát demonstrálja egy felnőtt nekik és egy bábunak. Ezt követően más videókon a bábu is kipróbálhatja a tárgyakat, ám ő ezeket eltérő módon használja, mint ahogy a felnőtt korábban megmutatta. A gyermekek egyik csoportja esetén a bábu ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint a tárgyakat korábban használó felnőtt és a résztvevő gyermek (ugyanabban az országban él, és ugyanolyan matricája van), míg egy másik csoport esetén a bábu egy másik csoport tagja.

Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermekek hogyan vélekednek: Vajon a bábu megteheti-e azt, hogy ezeket a tárgyakat másként használja. Az a feltételezésünk, hogy egy másik csoportba tartozó bábu esetén a gyermekek a konvenciókat nem tartják érvényesnek, míg a saját csoportjukba tartozó bábutól elvárják, hogy kövessék azokat. Kutatásunk második felében azt vizsgáljuk majd, hogy vajon mi történik, ha a bábu nincs jelen a felnőtt bemutatásán. Miként vélekednek majd a gyermekek: kell-e a szabályhoz tartania magát vagy sem. Kutatásunk jelenleg is folyamatban van a 3 éves korosztályban (2020 ősz).